Föld Könyve blogja

A Föld Könyve térképen

Nézze meg a könyv útját térképen!

Negyvennyolcadik állomás: Nagymányok

Immáron a nyolcadik olyan esztendő a világtörténelemben, amikor is a Föld könyve mozgásban van. Bár a haladás kissé lassúkás, de mi nem hagyjuk, hogy a küldetése elsikkadjon. Így aztán örömmel jelentem be, hogy ismét előreléptünk. 2016. január 18-án a könyv Váraljáról Nagymányokra került Karl Béla polgármester úr kezei közé.
 

Negyvenhetedik állomás: Váralja

A Föld könyve továbbhaladt 2015. december 1-én Izményről Váraljára, Sziebert Éva polgármester kezébe. Váralja még Tolna megye, annak dél-nyugati kiszögellése, egyben a Mecsek egyik lába. 862 lakosa van a 2015-ös adatok szerint. Kalandozásomat a honlapjukon nagy örömmel kezdtem, hiszen igen mutatós, az avatatlan szem számára étvágyébresztő. Ott tudtam meg, hogy idén tartották a XI.

Negyvenhatodik állomás: Izmény

Egy év nagy idő. Arra meg feltétlenül sok (túl sok), hogy egy könyv pár kilométert továbbhaladjon. Sajnos az utóbbi egy évben a könyv sorsával nem sokan törődtek. Ami alap esetben csak egy-két nap, az most közel egy esztendőre hízott. 2015. október 1-én a Föld könyve továbbment Györéről Izménybe Kelemen Ferenc polgármester úr kezei közé.

Negyvenötödik állomás: Györe

Györe a bonyhádi járás ellenkező felében található, Kakasdnak nem szomszédja. Így gyorsabban távolodunk Csórtól, viszont a szomszéd a szomszédnak elv kezd eltűnni. A továbbhaladás időpontja itt is kétséges. Csak annyit tudunk, hogy Bányai Károly adta át a könyvet Csoma József polgármesternek.

Negyvennegyedik állomás: Kakasd

Egy igen hosszú időszakon vagyunk túl. Bő egy évvel ezelőtt tudosítottam arról, hogy a Föld könyve Gyönkre érkezett. Ma derült ki, hogy Gyönkön nem is járt, hanem még valamikor 2014 elején Kakasdra került Bányai Károly kezébe. Egy nagyon viszontagságos szakasza a könyv történetének, de mostantól ígéretet teszek arra, hogy sokkal nagyobb figyelmet fogok fordítani az előrehaladására.

Negyvenharmadik állomás: Gyönk

A közös ismerősünk 2013. október 7-én került Szakadátról Gyönk városába, Katz Gyula István polgármester úr kezeibe. Még mindig a Tolnai Hegyháton vagyunk. A település történelmének érdekessége, hogy a török alatt nem néptelenedett el. Ez majd csak a Rákóczi-szabadságharc alatt történt meg. Ezután telepítettek a mai község területére német telepeseket.

Negyvenkettedik állomás: Szakadát

2013. szeptember 6-án a könyv továbbhaladt Szakadátra, Laszk Gábor polgármester úr kezei ügyibe. A beszédes nevű településen 252 fő lakik a 2010-es adatok alapján. A terület a Szák-nemzetség birtoka volt a honfoglalás után. Talán ebből is adódik a név viselete. Abba most ne menjünk bele, hogy lett a Szák-ból, Szakadát.

Negyvenegyedik állomás: Diósberény

A kisebb intermezzo miatti újabb szünet elmúlt, a Föld könyve 2013. augusztus 12-én továbbhaladt Szárazdról Diósberénybe Tillmann András László kezébe. Ez a kis 345 fős település (2010-es adat) a Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Területhez tartozik, a 63-as és a 65-ös főutak között. Lakott volt a középkorban és az újkorban is, azonban a török alatt, mint a legtöbb tolnai falu, elnéptelenedett.

Negyvenedik állomás: Szárazd

A negyvenedik. A kerek számokra jobban felkapjuk a fejünket. Talán éppen ezért fogom jobban megjegyezni én is ezt a nevet: Szárazd. A Föld könyve 2013. május 27-én továbbhaladt Regölyből Szárazdra, Budai Mária polgármesterasszony gyámkodásába. A település a 2010-es adatok szerint 238 fős népességgel rendelkezik, a Tolnai-hegyháton fekszik, nem messze folyik tőle a Kapos folyó.

Tartalom átvétel